Mostanában keveset gondolok a stresszre…
Egy ideje elkezdtem gondolkodni azon, hogy mik azok a dolgok, amikben szeretek részt venni, és mik azok, amikben nem.
Megkérdeztem a ChatGPT-t, és azt mondta Lev Tolsztojtól származik az a mondás, hogy:
“Ahelyett, hogy mindenféle bonyolult módon megpróbálnánk jobbá tenni az életet, egyszerűen megtagadhatnánk a részvételt azokban a dolgokban, amik rosszabbá teszik.”
Persze az is segít, hogy rendszeresen szakítok magamnak időt, a környezetem szerint talán túlságosan is sokat 😄
Ezért aztán tanulásnak, néha pedig munkának álcázom, de azt hiszem anélkül, hogy az ember időt szánna magára, nagyon nehéz bármiféle változást létrehozni az életminőségben.
Eleinte meditáltam, aztán jött a Feldenkrais, ami teljesen új szintre emelte a dolgokat.
Nem azt akarom mondani, hogy nem vagyok fáradt esténként, vagy nem idegesítem fel magam bizonyos dolgokon, ez továbbra is megvan.
De úgy tapasztaltam, hogy sokkal több lehetőségem van arra, hogy szabályozzam a “stressz-szintemet”, mint amit eleinte beismertem magamnak.
Nem kell mindig ugyanazokba az utcákba bemenni.
Egyébként ha csak el akarod kezdeni valahol, napi 10 perc földön fekvés csodákra képes.